Látnivalók a településen
Fotók a képgalériában, videók a videotárban tekinthetők meg!

  • A Római Katolikus műemléktemplom 1776-tól 1779-ig épült copf stílusban Eszterházy Károly egri püspök által Fellner Jakab tervei szerint. Gróf Eszterházy Károlyt fiatalon, 34 éves korában szentelték püspökké. Elsőként a váci egyházmegye élén állott 1759-tõl és 1761. október 10-én nevezte ki a Mária Terézia királynő egri püspökké. Szigorú, aszketikus életet élt és távol tartott magától minden fényűzést. Ezzel magyarázható, hogy az előző püspök, gróf Barkóczy Ferencnek, a Felsőtárkányban állt Fuorcontrasti nevű kastélyát, melyet, mint fényűző hajlamainak bizonyítékát, porig leromboltatta, sőt még a Harsányban lévő kastélyát is szétrombolta. Fellner Jakabot tartják a késő barokk építészet legkiválóbb hazai mesterének. Nevéhez fűződik még Egerben az 1763-69 között felépült érseki palota és az 1774-76 között megépült nagypréposti palota is. Az oltárkép Kracker János Lukács festő alkotása. Bécsi művészcsaládból származott, apja szobrász volt. Tanulmányait 1738-49 között a bécsi képzőművészeti akadémián végezte. Mestere, példaképe P. Troger volt. Az 1750-es években Brünnben, 1760-ban Prágában dolgozott. Az osztrák barokk jelentős képviselője. Élete nagy részét Magyarországon töltötte, a hazai barokk festészet átalakulására is nagy hatása volt. Első ízben, 1757-ben járt Magyarországon, ekkor a sasvári pálos templom számára három mellékoltárt, 1762-től 1765-ig Jászón a székesegyház és a kolostor számára több falképet festett. 1765-től kisebb megszakításokkal haláláig Egerben dolgozott. 1769-70-ben az egri minorita templom paduai Szt. Antalt ábrázoló főoltárképét, Szt. Anna mellékoltárát festette. Fő műve az egri líceum (Tanárképző Főiskola) könyvtártermének a tridenti zsinatot ábrázoló mennyezetképe (1778) és az aszódi Podmaniczky-kastély dísztermének freskója. Késői művei már a klasszicizmust készítették elő. Telefon: 06-49/423-437, Nyitva tartás: előzetesen egyeztetve. Belépő: ingyenes
  • A Református templom 1825-1828 között épült. Maga a református egyház 1783-ban alakult. Bükkzsérc község már az 1560-as évek végére a helvét irányú reformáció hatása alá került. A török hódoltság és az ellenreformáció miatt a gyülekezet igazán önálló élete 1794-től kezdődhetett. A jelenlegi református templom 1827-ben készült el, még torony nélkül. Az ácsmunkát, ma is látható, restaurált kazettás mennyezetet nagyvisnyói mesterek készítették. A tető eredetileg fazsindelyes volt. A torony 1884-ben készült el. 1911-ben palára cserélik a tetőzetet, 1917-ben orgonát építtet a gyülekezet. 1997-től ismét felújítási munkákra kerül sor: új padok, belső lambéria, 2001-2002-ben új tetőzet a régi szerkezet megtartásával, működő toronyóra, illetve ekkor restaurálták a kazettákat és a karzat mellvédjét. A gyülekezetben él és olykor szolgál is Szécsényi György nyugalmazott lelkipásztor, tiszteletbeli esperes, akinek köszönhetjük templomunk jelenlegi nagyon szép állapotát. A falu legmagasabb pontján álló templom az utca másik végén levő katolikus párjával, mint két őrszem vigyáz a lakosokra, és hívnak a harangok: Itt van Isten köztünk, jertek őt imádni. Telefon:         06-49/423-481; Nyitva tartás: előzetesen egyeztetve. Belépő: ingyenes
  • A Községi Emlékház 2004-ben nyílt meg, három helyiségében időszaki ideiglenes kiállítással. Az emlékházban 120 db-ból álló fotókiállítás látható, amely az 1890-1970-es évekig terjedő időszakot mutatja be. A másik teremben 40 db-os vadászati trófeakiállítás látható, amelyeket a Bükkzsérci Vadásztársaság tagjai kölcsönönzték. A harmadik teremben a Hajnóczy cseppkőbarlang feltárásának felvételei láthatóak. Az udvaron kemence, gazdasági eszközök, szerszámok tekinthetők meg. Telefon: 06-49/523-011; Nyitvatartás: előzetesen egyeztetve. Belépő: ingyenes
  • Tufafaragásos pince a felső soron. A falu déli végén sorakoznak, a riolittufába vájt borospincék. 2006-tól, a hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának zsűrizése alapján az országban először zsűrizett pincefaragással rendelkező pince is van már Bükkzsércen. Pelyhe Pince-Múzeum: A család 2000-ben vásárolt pincéjének faragásait  Soltész Sándor bükkzsérci tufafaragó mester készítette kisebb szünetekkel 2000-2003 év között. A pince fölötti présház 1865-ben épült, a felújítása 2005-ben véglegesedett. A présházban tájjellegű, háromfunkciós kemence található, amelyben helyi speciális ételeket készítenek. A népiesen berendezett présházban szőlő-és borfeldolgozás tárgyai, valamint a kenyérsütés eszközei láthatóak. Mobil: 06-70/310-8519, 06-70/639-2603
    E-mail: pelyhe.andrasne@gmai.com

    Nyitvatartás: előzetesen egyeztetve. A múzeumi belépő: 300 Ft/fő
  • A Hódos hegyen tetején elhelyezkedő patkó alakú kopár, természeti képződmény külön látványossága a településnek. Ezért is hívják a helybéliek "Patkó hegynek". A legenda szerint Szent László király lova patkójának a nyomát őrzi. A kiemelkedő sziklaképződmény az Egri út végéről is jól megszemlélhető. Az itt húzódó tufába vájt borospincékre a községtől délre találhatunk, az Alsóhegyen és a Baglyoson.
  • Az Ódorvár, ahonnan szép kilátás nyílik a Bükk hegységre. VIDEO
  • Suba-lyuk ősember-barlang a Hór-patak völgyében, amelyet 1934-ben fedeztek fel. (A Suba-lyuk Múzeum Cserépfaluban tekinthető meg.)
  • A műemlék jellegű épületek száma 34 (1994-ben rendeletileg helyi védelem alá helyezve).
Eddigi látogatónk: 91205