Bükkzsérc - A település története

Bükkzsérc  gyönyörű falu, csodálatos panorámával, kristálytiszta levegővel.
Az 1190 lakosú község Mezőkövesdtől 20 km-re északra, a Bükki Nemzeti Park lábánál helyezkedik el csodálatos festői környezetben. Déli határában az Alsó-hegy pincéi különálló "pincerendszert" alkotnak.

A községet okleveleink 1248-ban említik először ”Serch” írással, mint az egri püspökség birtokát. A település eredetéről írásos feljegyzés az 1700-as évek óta található, de már az ősember is lakóhelyül választotta. Bizonyítja ezt Dancza János ásatásai - amelyeket 1932-ben a Suba-lyuk barlangban végeztek.

A községnek több tulajdonosa is volt:
A XI. században az ispotályos szerzetesek, majd a katapán egri püspökség tulajdona. Később, az 1200 évektől Abafia István tulajdona. A XIII. századtól Ákos nembeliek is birtokolták (IV. Bélának tett szolgálatért). 1457-ben a püspökség Bükkzsércet és Noszvajt elcserélte Felsőtárkányért, így a karthauzi rend birtokába került, így 1480-ig a felsőtárkányi karthauzi szerzetesek tulajdona volt. Az Egri Egyházmegye területén 12 szerzetesrendet alapítottak (bencés, domonkos, pálosok). Hazánkban a kartauzi rendet IV. Béla alapította 1238-ban. 100 év múlva Felsőtárkánytól Észak-Keletre, a Barátvölgyben találhatók a kartauzi rend lakói. „Néma barátok” néven is hívták őket. Ruházatuk fehér volt, sokat böjtöltek. Gyógyítással, kódexmásolással foglalkoztak. Jellemzőjük a szegénység, a tisztaság, az erényesség. Eger ostroma után 1551-ben szűnt meg a rend. A XV. században hospech lakják, akik az Árpádházi királyok idején telepedtek le. A tetőfedésre alkalmas palát „zsindelyt” is készítettek, iparral, kereskedelemmel foglalkoztak. A század végén (a barátréti kolostor megszűnésével) a községet Ferdinánd király Verasics Antal egri püspöknek adományozta. A település a Hajdúk kezére került, Eger török kézre kerülése után. 1552-ben a települést feldúlták a törökök. A községben az első kőépületet a katolikus templomot lerombolták. (A második kőépület iskolának készült a XIV. században.) 1658-ban a nádor az egri székeskáptalannak adta a községet.  1703-1711 között a község részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban. II. Rákóczi Ferenc Zsércet Vasas, Boldizsár, Szabó, Kovács, nevű családoknak adományozta.

A község neve gyakran változott: Syrecz, Zyrc, Szerc, Serch, Sercz. A XVIII. sz. végén az egri püspökség birtoklása idején Zeörc, később Zsirc, amely szláv eredetű szóból származik, makkot jelent. A XII. században idehajtották a disznókat makkolni. 1906-ig a neve Zsérc majd végül 1903-ban a község főjegyzője, Török István Lajos indítványára nemsokkal később Bükkzsércre változott. A Magyar Királyi Belügyminiszter rendelete 1906. május 25-én lépett hatályba (Zsérc utolsó járási értekezletén).

Érdekességek:
- 1786-ban Kazinczy Ferenc a kassai járás nemzeti királyi iskola inspektoraként járt a községben. 1788-ban közös iskola létrehozásán fáradozott, mert a település vegyes vallású volt. A katolikus iskolát látogatta meg. 1789-ben a Hivatalba vezető beszédében írta: „Nemcsak az emlékezetét, hanem az ítéletét és elmésségét is kell a gyermeknek munkába venni. Tanuljon olvasni, írni, számolni, a közönséges életben szükséges írásokat tenni tudni: esmergesse magát és azt, amit most vagy idővel maga körül látni fog, elmebeli tehetségének mértékéhez és oskolai esztendeinek rövid periódusához képest: esmerje hazájának fekvését és történeteit….”
- 1787-ben a községnek 1172 lakosa volt. Az itt lakók korábban az erdőből éltek, szén- és mészégetésből, zsindelypala-készítésből, az 1900 évektől summásnak szegődtek. Szorgalmas, dolgos emberek voltak – mindenhol szívesen fogadták őket. Lakossága ma szőlő- és gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel, vadászattal foglalkozik vagy a nagyobb városokban találnak munkát. A presszó, a kocsma, és a fogadó a közösségi élet színtere a mindennapokban.
 
Miért „Zsérc” (ma Bükkzsérc) a település neve?
"Valamikor, nagyon régen, amikor még erdő borította e tájat, egy ember élt errefelé. Egy szélkét (cserépedényt) vitt magával. Abban volt egy darab avas vaj, zsír és pogácsa. És egyszer csak megbotlott az ember, elesett, a szélke összetört, tartalma pedig szétment. Amerre a cserépedény darabjai estek, Cserépfalu helység keletkezett. Amerre a zsír elfolyt, lett Zsérc (ma Bükkzsérc). A pogácsa Bogács felé gurult, az avas vaj (rossz vaj) pedig Noszvaj felé. Azóta nevezik így ezt a négy községet mind a mai napig."

Népi mesterségek a faluban
szövés; hímzés; díszfa-tárgy festés matyó mintával; kemenceépítés

Rendezvények a településen
pünkösdi borverseny;  július végén sportverseny; búcsú minden év szeptemberének harmadik vasárnapján

Az idelátogató vendégeket is megragadja a település csodálatos fekvése. Vonzza a jó és tiszta levegő, a háborítatlan csend. Szakvizsgával rendelkező szállásadók várják a turistákat. A kirándulások során megismerhetik a táj néprajzi és történelmi értékeit.

Eddigi látogatónk: 89360