A borvidék kis falvaiban egyre több helyen várja vendégfogadó a látogatókat. Az egykor szájhagyomány útján ismertté vált receptek alapján készített tájjellegű ételek kellemes gasztronómiai élményt nyújtanak. A matyó legényfogó leves például - amely tojással, a termékenység jelképével készül - a legenda szerint olyankor került asztalra, amikor a lányos házhoz kalákába jártak az udvarlók. A szülők ezzel az étellel kínálták meg azt a fiút, amelyiket lányuknak kiszemeltek. Jellegzetes finomsága még e tájnak a bükki gazdapecsenye (karmanádli, szűzpecsenye és tarja fokhagymás sültje "kolompérral").  
(Forrás: www.utikonyv.hu)

Bükkzsérci disznóvágás, receptek >>    
Észak-Magyarország, Palóc ételek >>
Észak-Magyarország, Matyó ételek >>
Bakonyi vargányaleves >>
Birkapörkölt >>
Szilvalekváros hájas tészta >>


Főzés - sütés a kemencében

A kemencét a fűtés mellett főzésre, sütésre használták. Bükkzsércen szinte minden udvarban állt régen kemence. A településen még lehet tájjellegű kemencét látni, amely hármas funkcióval bír. A kemencéhez hozzáépítettek egy sparheltot, valamint egy bográcsozót, amelyet a különböző sípokkal szabályoztak a kéménynél. A helyi születésű és lakosú Papp Ferenc kőműves mester, kérésre még mindig készít kemencét. Mostanában újra nagy érdeklődés van a kemencék után, a mestere 2005-ben részünkre is készített a felső pincesoron a présházunkba háromfunkciós tájjellegű kemencét.

A kemencében elsősorban kenyeret, tésztát, süteményeket és sülteket készítettek, de ebben aszalták a tepsikben az összeaprított gyümölcsöket is.
A kemencében sült ételeknek nagyon jó volt az íze, mert egyenletes hőnél készült. Nagy figyelmet és jártasságot követelt a kemencefűtés. A felfűtés akkor volt megfelelő, ha a szénvonót, amikor a kemence fenekén végighúzták, akkor szikrázott. A kemence a befűtés után 1 órával kezdte kiadni a meleget. A sütésre akkor volt jó a kemence, amikor a kemence fenekére egy marék lisztet dobtak és az fellobbant. Ekkor már lehetett sütni.


Kemencében sültek receptjei

Gasztrokalendárium   tovább >>


Vallási ünnepek étkezése 

A vallási ünnepeknek meg van a sajátos hangulatuk, kialakultak az ünnepi szokások, ünnepi ételek és az egyes ünnepeknek a hagyományos étrendjei is. Az ünnepi örömök között fontos helyen szerepel mindaz, amit a fehér asztal nyújthat ilyen alkalmakra. Itt nem csupán az étkezések bőségéről van szó. A magyar nyelvnek van egy sajátos kifejezése a bőséges ünnepi étkezések jelölésére, "nagykanállal enni". Az ünnepi érzéshez hozzájárulhatnak azok a jellegzetes fogások, ételek, amelyeket a "hagyomány ír elő" a jeles, ünnepi napokra.
        Advent >>
        Karácsony >>
        Szilveszter >>
        Újév >>
        Vízkereszt, Farsang >>
        Böjt >>
        Húsvét >>
        Május 1. >>
        Pünkösd >>
        Úrnapja >>
        Péter és Pál napja >>
        Anna nap, július 26. >>
        Márton nap, november 11. >>
        András nap, november 30. >>

Forrás: Tusor András: GASZTRONÓMIA,

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/haztart/gasztro/html/2fejezet.htm#Észak%20-%20Magyarország